Minden használt nyelv folyamatosan változik, fejlődik, és alkalmazkodik a kor igényeihez. E folyamat során számos szép, kifejező szavunk feledésbe merül. És bár néha ez egy valóban érthető és célszerű változás, messze nem mindig indokolt. Ennek oka, hogy rohanó világunkban hajlamosak vagyunk a felszínességre, hiszen mindennek gyorsan sőt, ha lehet, „instant” módon kell történnie, ennek pedig hosszabb távon éppen a szókincsünk látja kárát. Holott szavaink nemcsak nyelvünk gazdagságát mutatják, de valós szellemi örökségünk részei is.
Már maga a „szókincs” szavunk is igen kifejezően mutatja ezt.
Érdemes-e visszahozni elfeledett szavakat?
Napjainkban tehát, a digitális kommunikáció térhódítása miatt, egyre kevesebb szót használunk, és hajlamosak vagyunk a legegyszerűbb kifejezésekhez ragaszkodni. Pedig nyelvünk sokkal árnyaltabb és gazdagabb, mint hinnénk!
Az elfeledett szavak újraélesztése:
- színesebbé és kifejezőbbé teszi a beszédet és az írást.
- kapcsolatot teremt a múlt és a jelen között.
- segít megőrizni nyelvi örökségünket.
- egyedi, különleges stílust adhat írásainknak.
Néhány példa régi, ritkán használt szavainkra
- Csimborasszó – valaminek a csúcspontja, tetőfoka.
- Furkál – kíváncsiskodik, faggatózik.
- Galád – aljas, becstelen.
- Mákonyos – kábító, bódító.
- Serénykedik – szorgoskodik, tevékenykedik.
Elfeledett nevek – a múlt üzenete
Nemcsak szavak, de sok szép magyar név is kikopott a köztudatból. Pedig ezek a nevek egykor népszerűek voltak, gyakran különleges jelentéssel bírnak.
Például:
- Ajtony – régi magyar név, amely hatalmat és erőt sugall.
- Bíborka – a bíborköntösre utal, elegáns és nemes csengésű.
- Enéh – mitológiai eredetű, Emese édesanyjának neve.
Hogyan vehetjük újra használatba ezeket a szavakat és neveket?
- Csempésszük be őket a mindennapi beszédünkbe!
- Használjuk írásainkban, hogy színesebbé tegyük velük a szövegeinket!
- Ismertessük meg őket az ifjabbakkal!
A nyelv élő örökség, ezért érdemes ápolnunk és gazdagítanunk. Ha újra használatba veszünk egy-egy elfeledett szót vagy nevet, azzal ahhoz is hozzájárulunk, hogy nyelvünk változatos és gazdag maradjon a jövő generációi számára is.
Jó kísérletezést kívánok ehhez! 🙂
